Az elhivatottság jutalma

Sokáig úgy volt, hogy tudok menni cetcápát nézni a South Ari atollra, de ma reggel kiderült, hogy a viharos ókeán miatt ez nem jön össze. Így feliratkoztam a reggel kilences hajóra, hogy a mostmárténylegretekfos körülmények ellenére azért próbáljak csúszni egyet. A szél ugyan offshore volt, de kb. 6-os 7-es, ami egy csatorna közepén levő, semmitől sem védett zátonyon elég jó szembe hullámokat eredményez, magyarul iszonyú nehéz ráevezni, annyira hepehupás a dolog. Egyszer le is fejeltem a deszkát ráevezés közben!! :))) Főleg akkor para ez, ha a swell is max combig érő hullámokra képes, és most ugye ez volt a helyzet! :D Na ezeket a körülményekre a resort teljes szörf közössége azt mondta, hogy NÓÓÓÓÓÓ! Egy, csak egy legény volt a gáton, Miköőly Pappaaaa!! :) Ki is mentünk szépen Rip tidesra a dhonival - három fős legénység és jómagam, szörfözni...

Középen általában 15 deszka szokott lenni...

...már amennyire szörfnek lehet nevezni ezt:

Szőllő Papcsi azt ne mondd, hogy bármit megadnál egy ilyen swellért! :))

Összehasonlításul ugyanez a kép, amikor van egy kis swell, és nincs vihar:

Most is szinte ugyanilyen szép volt, ahogy láthatjátok :)

Na mindegy, uccsó nap, úgyhogy nekimentem, fél óra alatt három (3) ráevezésem volt, ebből kettőt el is vittem, és csúsztam úgy 10 métert! Összesen! :D Ez még a tegnapinál is jóval szánalmasabb volt, ahol térdig érő (de legalább tiszta) hullámokon longboardoztam 10 métereket a shortboardomon, kb. ilyen testtartásban::

Esetemben a hullám fele ekkora volt

Szóval még tegnap is vagy 10 hullámot vittem egy óra alatt, ma kettőt. Szóval fél óra és két csodás ride után azt mondtam, hogy ennyi elég is a szopásból, ne becstelenítsük meg ezt a szép sport, fogok én még szörfözni jövőre is! :) Visszamentem hát a szemüvegért, beugrottam a vízbe, és ő várt azonnal:

Eagle ray

De nem is ő volt a lényeg, hanem az, hogy néhány perccel később feltűnt az itteni állatvilág egyik fő attrakciójának számító manta rája, amit már amúgy is évek óta vadászok:

Ez egy viszonylag kisebb darab, kb 2-2,5 méter fesztávolságú,
de még így is a legnagyobb tengeri állat, amit láttam víz alatt

A háromféle cápával, tekivel meg delfinnel együtt így már elég jó részét kipipáltuk az eredeti terveknek.

A szelfi bajnok

Na, hát erre mondom én azt, hogy mindig érdemes kievezni!! :)

Hazafelé lecsapott a trópusi vihar, szegény csávókák fossá áztak azért, hogy én egyedül "szörfözhessek", mint egy deviáns milliárdoscsemete! :)))

Vízszintesen esik az eső, és az esőcseppek úgy szúrnak, mint a tű

Poszeidón ajándékát a tetőn ünnepeltem, így:

Itt még jobban szúrt, de azért fánki volt! :)

Ja, és ma elvileg megkapom a fotókat, amit az itteni fotós csinált Rip tideson még az első napokban, amikor volt még valami swell. Nem hiszem, hogy nagy szám lesz, de azért majd kirakom.